A tea története jóval régibb, mint a kávéé, visszanyúlik a teakultúra és -fogyasztás őshazájába, Kínába és Indiába.
   Tea néven rendszerint különböző főzeteket (vizes kivonatokat) értünk a teacserje szárított leveleiből. A tea tropikus vagy szuptropikus vidéken terem. Különböző fajtái és feldolgozási módjai révén tealevelekből egészen különböző fajtájú teákat nyernek. Ezek sok tulajdonságukban ugyan különböznek egymástól, de abban megegyeznek, hogy zamatos, illatos, serkentő hatású, finom italt szolgáltatnak.
   A tea nemcsak nálunk, de az egész világon rendkívül kedvelt ital. Koffeintartalmánál fogva serkentő hatással van az idegrendszerre. Csersavtartalma kedvező hatású az emésztésre. Az egyes országokban, sőt ezen belül a különböző fogyasztók is más és más módon készítik. A tea helyes elkészítése során összes jó tulajdonságának érvényesülnie kell. A teáról mondják, hogy főzése művészet, amely mesteri kezet igényel. A jó teaital alapja a jó teaféleség megválasztása. Legjobbnak számít a kínai és az indiai tea, amelyek zöld vagy fekete teát adhatnak. Kitűnő a grúz, ceyloni, a vietnami, stb. tea is. Az eltérő származású teák ízben, illatban, a főzet színében és aromájában különböznek egymástól.

A tea története és fajtái
   A tea története körülbelül 5.000 évvel ezelőtt kezdődött. Felfedezője - a legenda szerint legalábbis - i. e. 2737-ben egy Kínai uralkodó volt úgy, hogy véletlenül tea leveleket ejtett egy pohár forró vízbe. Az 1600-as években a tea közkedvelt itallá vált Európában és amerikai telepesek között is. A gyarmati idők óta a tea fontos szerepet játszik az amerikai kultúrában és szokásokban. A mai iskolákban mind tanulunk az angol tea-adók ellen tiltakozó híres bostoni teadélutánról -- a Függetlenségi háború egy fontos előzményéről. Ebben a században Amerika két fontos újítással járult hozzá 1904 környékén a teaértékesítés iparához: filteres teát először egy bostoni kereskedő készített, míg a jeges tea a St. Louis-i Világkiállításon született meg.
   A teákat típus szerint három fő csoportra oszthatjuk: fekete, zöld és oolong tea. Az Egyesült Államokban elfogyasztott teák több mint 90 százalékát a teljesen erjesztett, erős ízt adó, aranysárga főzetű fekete tea adja. A legnépszerűbb fekete teák között található az English Breakfast (reggeli tea - erős ízéhez jól illik a tej), Darjeeling (/ejtsd: dárdzsiling/ - ebédhez illő himalájai virág aromájú teakeverék) és az Orange Pekoe (az egyik leggyakrabban használt Ceylon teakeverék).
   A zöld tea készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos/aranyzöld színű tea. Zöld tea, a Kelet egyik fő cikke, az USA-ban is egyre népszerűbbé válik a zöld tea ivás rákmegelőző hatását kimutató tudományos kutatások eredményeként.
   A Kínában népszerű Oolong tea, részlegesen erjesztve fekete és zöld tea között áll mind ízben, mind színben.
Míg az ízesített teákban megtalálhatjuk ezt a három alapvető fajtát, a herbateákban nem tartalmaznak igazi tealeveleket. A herba- és gyógyteákat a legkülönbözőbb növények virágaiból, bogyóiból, héjaiból, magvaiból, leveleiből és gyökeréből készítik.

Teafajták - Ízesített teák
   English Breakfast: A prototípusát ennek a közkedvelt teának több mint száz éve dolgozta ki a skót teaszakértő Drysdale Edinburgh-ban. "Reggeli tea" néven árusították. Angliában nagy népszerűségre tett szert, azután, hogy Victoria királynő divattá tette a skót dolgokat (Victoria és Albert nyári lakja Balmoralban egy felvidéki kastély volt). A londoni teaházak valamiért "English Breakfast Tea" névre keresztelték át (angol reggeli tea). Kiváló fekete teák, gyakran Keemun tea keveréke. Igen sok teaszaktekintély ajánl mellé tejet, melynek zamata a legtöbbeket "tűzhelyből kivett forró pirítós a" ízére emlékezteti, és lehet, hogy a név eredeti forrása. Tejjel vagy citrommal kínáljuk. (Soha sem adjunk citromot olyannak, aki tejet kért - citromot soha sem tesznek mellé. Kicsapná a tejet.) Jól használható jeges tea készítéséhez is.
   Irish Breakfast: Az írek mindig is kedvelték a teát, mégis az összes britek közül ők isszák legerősebben a teát. Az írek egy mondása szerint egy "igazi csésze tea" "olyan erősnek kell lennie, hogy egy egéren vágtázni lehessen." Így vezetve a gondolatot az írek szerint csak három féle fű alkalmas teának. Az első a legjobb minőségű Kínában található, és kínaiak isszák, természetesen. A másikat közvetlenül írországba viszik. A harmadik, leggyengébb minőségűt, az angolok veszik. Az Irish Breakfast teát, erős íze miatt szinte kizárólag reggel fogyasztják (az írek kivételével, akik egész nap ezt isszák). Általában Assam teák képezik e keverék alapját. Telt íze miatt általában sok cukorral (a sok megfelelő mérték itt - a kockacukor már egy angol számítás) és tejjel (tejjel, sohasem tejszínnel. A tejszín túl nehéz a teához, ezért csak kávéhoz adható. A tejet mindig szobahőmérsékleten adjuk, sosem hidegen, mert az túl hamar kihűtené a teát.) szolgálják fel.
   Caravan: Ezt a kiváló teát a cári Oroszország hozta létre Ázsiából teveháton hozott sokféle teák keverékéből. Mivel a kereskedelmi útvonalak igen veszélyesek és a szállítmányok bizonytalanok voltak, az orosz tea-kereskedők a változó fajtájú behozott teákból keverték ki a teát - rendszerint nem egy-, hanem sokféléből. Rendszerint kínai és indiai fekete teák keverékéből állt. Az írekhez hasonlóan az oroszok egész nap itták ezt a teát, de a mai fogyasztók inkább reggelihez és egy étellel kiegészített elegáns délutáni étkezéshez kedvelik. Tejjel és cukorral szolgálják fel. Az orosz szereti az édes teát, általában mézzel, lekvárral ízesítve ezt a nemzeti italt. Szegfűszeggel tűzdelt citromot is lehet hozzá adni.
   Earl Grey: Earl Grey (1764-1845) létező személy volt, akinek neve - annak ellenére, hogy Anglia miniszterelnöke volt IV. Vilmos uralkodása alatt - sokkal inkább a róla elnevezett teáról maradt meg a történelemben. A legendák szerint ezt a teát egy kínai mandarin adta neki a kereskedelmi kapcsolatok mélyítéséért. Szürkés, füstös egy csipet édeskés ízű tea, mely ma a világban a második legkedveltebb teaként ismert. Általában fekete teák és bergamotolaj keveréke.

Teafajták - Fekete és oolong teák
   Darjeeling: A név India egy hegyekkel tűzdelt teatermő vidékére utal. A terület hegyi magas klímája és a szelíd ködös esői egy egyedien telt, ugyanakkor könnyed, kellemesen hosszan megmaradó ízt ad, a muskotály ízére emlékeztetve. Kifejezetten délutáni fogyasztásra a vendégeknek ízesítők nélkül kínáljuk. Citrommal ízesíthető az nagyon jó minőségű Darjeeling tea, tejjel sohase. (A tej elfedné a tea kiváló sajátságait, melyek egyedivé teszik.)
   Oolong: Ezt az elegáns teát gyakran csak a "teák pezsgőjeként" emlegetik. Eredetileg Kína Fukien tartományából származik, Angliába először 1869-ben John Dodd vitte el. Ma a legjobb minőségű Oolong teákat (Formosa Oolong) Taiwanban termesztik. A zöld és fekete teák között félúton úgy erjesztik, hogy egy ízletes gyümölcsös ízt adjon, melytől a tej, citrom, vagy cukor teljesen idegen. Ennek fényében láthatjuk, hogy délutáni teázáshoz illik uborkás szendvics társaságában.

Teafajták - Zöld teák
   A világ teatermelésének mindössze tíz százalékát teszi ki a zöld tea. A japán tea-szertartás (melyben zöld teát használnak) egyfajta művészet önmagában. Egy teljes és megfelelő tea-szertartás elvégzése a legtöbbek képességein felül áll, s ezért nem tanácsos megkísérlésük. A zöld tea általában nem alkalmas a szállodákban délutáni teázásokra.

Teafajták - Kínai teák
   Keemun: a leghíresebb a kínai fekete-tea fajták közül. Kényes és összetett természete miatt a "teák burgundijájának" is nevezik. Telt ízű tea, mely magában vagy tejjel/cukorral is jól megállja a helyét. A "bor-szerű" jellege miatt citrom nem ajánlott hozzá, mert túl savanykás ízt eredményez.

A tea készítése
   A jó tea készítésének másik előfeltétele a jó minőségű ivóvíz. A teát úgy készítik, hogy a vizet kezdődő forrásig melegítik, a hosszabb forralás ugyanis nem előnyös. A hosszú ideig forrón tartott ún. bojler-víz kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét.
   A főzésre szolgáló edényt sohase használjuk más célokra. Legjobb a porcelánból készült kanna vagy jénai üvegből készült, ill. zománcozott teáskanna. Alapvető szabály, hogy a teát sohasem szabad főzni, forralni, hanem csak forró vízzel leönteni.
   A teáskannát először előmelegítjük, azután beleszórjuk a teát, amelyet kevés forró vízzel leöntünk, hogy a tealevelek szétnyíljanak. Csak ezután öntünk hozzá frissen forralt vizet, majd a kannát lefedjük, és 3-5 percig állni, kilúgozódni hagyjuk, azután leszűrjük, és fölszolgáljuk. A hosszabb ideig tartó állás, kilúgozódás nem előnyös, mert túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből.
   A tea készítéséhez sose használjunk már kifőzött tealeveleket. Az így készült ital értéktelen és nem is nevezhető teának.

A tea fogyasztása
   A teát fogyaszthatjuk édesítés nélkül vagy cukorral, mézzel, gyümölcsszörpökkel édesíthetjük, sokan tejjel szeretik keverni. Savanyíthatjuk citrommal, citromlével vagy citromsavval. A teát forrón vagy hűtötten szolgáljuk fel.

Egyéb főzetek
   A háztartásban sokszor készítünk olyan főzeteket, amelyeket szintén teának nevezünk. Ezek alapanyaga szárított alma, csipkebogyó, hársvirág, szárított növények, gyógynövények, stb. A belőlük készült italok gyermekek és betegek számára is alkalmasak.